HETI SZAKKÖR
legalább 6 fő, heti 1 alkalommal, 1 óra
| Program neve | Fotószakkör |
| Jellege | Heti szakkör |
| Rendszeressége | összesen 80 alkalom |
| Időtartama (alkalmanként) | 2 óra |
| Résztvevői létszám | 9 fő |
A fotószakkör összejövetelei és az ott tanultak a vizuális látásmódot erősíti, a részletgazdag perspektívát, a megfigyelőkészséget, a koncentrációt és a kreativitást. Mindeközben a tehetségesebb résztvevőknél a fotózás, mint szakma előkészítése is egyben, valamint elősegítheti a formális oktatásba való visszatérést az egész életen át tartó tanulási tevékenységek által. A szakkör elindulásakor a résztvevők megismerkednek a fotózás alapjaival, megismerkednek a gépeikkel, megtanulnak tudatosan fényképet készíteni.
Jó idő esetén a szabadban hajtják végre a feladatokat, télen a hidegben pedig stúdióznak. Esetenként “belsős”pályázatokat írnak ki, amiken kinek könnyebb, kinek nehezebb feladatokat kapnak a szakkörösök.
A fotóoktatás alatt a résztvevő felnőttek megismerkednek a fényképezőgépek működésével, felépítésével, a kompozíciós szabályokkal, képszerkesztéssel. Ma már elengedhetetlen, hogy a képi utómunkát is ismerjék és tudják alkalmazni, ezért ezzel is hangsúlyosan foglalkoznak. A szakköri anyag része a rendezvények, események megörökítése, a rendszervakuk használata, statív kezelése. Hogy saját terméket is le tudjanak fotózni és webshopon keresztül értékesíteni, a tárgyfotó is bekerül a fotós szakkör tematikájába, így a fotós/képszerkesztő kisvállalkozóvá válás is könnyebb lehet az érdeklődők számára. Az itt – a kultúra bázisán – megszerzett készségek hasznosítása a munkaerőpiacra és a társadalmi, ill. közéletbe való visszatérés érdekében igen hangsúlyos ebben a tevékenységi formában.
A fotószakkör beindításával egy régi városi hagyományt keltünk újra életre. A résztvevők pozitív jövőképfejlesztés mellett a képek és azokhoz kapcsolódó történetek figyelemre méltóak és jobban érthetők mindenki számára, így a vizuális nyelv használata segíti a csoporton belüli megértés és kommunikáció kialakítását, fejlesztését. A fényképezés folyamatának megismerése lehetőséget teremt a munkaerőpiacra való bejutásra. A város fotósai aktívan kiveszik szerepüket a szakköri munkából. Szabó Csaba, Faltum Tamás, Hájas Sándor, Kis László.
| Program neve | Egészségmegőrző és mentálhigiénés szakkör |
| Jellege | Heti szakkör |
| Rendszeressége | összesen 80 alkalom |
| Időtartama (alkalmanként) | 2 óra |
| Résztvevői létszám | 10 fő |
A szakkör elsődleges célja, hogy az egészségmegőrzés, a sport, a fizikum, az állóképesség fejlesztése a mindennapok részévé váljon. Szakembereink a börtönfejlesztések és építések programja kapcsán nemrégiben elindult börtönőr képzésen tapasztalták, hogy a fiatal felnőtt hallgatók állóképessége egy órányi vigyázban állást sem bír el. Gyors felmérést végezve derült ki, hogy az állóképesség, a munkavégzéshez szükséges fizikai erőnélet hiánya éppúgy általános, mint az, hogy az okok között az egészségtudat hiánya, és a lelkierő csekélysége is közrejátszik.
A szakkör lehetőset ad az egészségmegőrzésére irányuló gondolkodásmód, mozgásformák, tudatosság bemutatásra, megismertetésére, kialakítására, megszerettetésére. A tudást megalapozó információk mellett korhatály nélkül alkalmazhatók a módszerek is, a fiatalok állóképességétől kezdve az idősebb generáció egészségügyi állapotának javításán át egészen az egészségfejlesztés igényeinek kielégítéséig, az élet különböző színterein. A jóga, gerinctorna, gyógytorna, meridián torna a mozgásélményen túl stressz mentesítő hatásával is pozitív hatást gyakorol a szervezetre. A relaxáció, mint levezető fázis, ugyancsak része a gyakorlatoknak.
Az egészségmegőrzés és egyáltalán a mentálhigiénia teljesen ismeretlen fogalom például a szegregációs területeken, ahonnan a résztvevőket várjuk.
HAVI SZAKKÖR
legalább 6 fő, havi 1 alkalommal, 2 óra
| Program neve | “Varázs” Szabás-varrás-kézimunka szakkör |
| Jellege | Havi szakkör |
| Rendszeressége | Havi 1 alkalommal, 24 alkalom |
| Időtartama (alkalmanként) | 2 óra |
| Résztvevői létszám | 9 fő |
A szakkör segítséget nyújt a résztvevőknek az otthon elvégezhető munkában és az önellátásban is. Segítséget nyújt azoknak, akik szakképző iskolai tanulmányaikat akarják kiegészíteni, vagy éppen csak a maguk megelégedésére tanulják meg ezeket a fortélyokat. A varrás és kézimunkázás a szabadidő hasznos eltöltésének egyik módja, egyben anyagi bevételhez is jutathatja azokat, akik az elsajátított ismeretekkel tovább képezik magukat. A szabó-varró szakma tanulására, a szakmai fortélyok elsajátítására, valamint a kézügyesség fejlesztésére, mint sok hasonló szakma alapkívánalmára ad lehetőséget a szakkör. A foglalkozásokon nemcsak a foltvarrás technikájával ismerkedhetnek meg az érdeklődők, hanem a varrástechnikák szélesebb körével. Lehetőség van a saját ruha megvarrására, átalakításra váró ruhadarabok felújítására egymás és a szakkörvezető iránymutatásai alapján.
A kulturális ismeretek tágítása mellett a foglakozások célja a ruhák egyszerű átalakításának technikai elsajátítása, a kézügyesség fejlesztése, a türelem, az ízlés, a fantázia, a kreativitás növelése. Léteznek olyan ismert technikák, amelyek gyorsítják, egyszerűsítik a varrást, ezek a foglalkozások során könnyedén elsajátíthatóak lesznek.
| Program neve | Kerékpár és közlekedési ismeretek szakkör |
| Jellege | Havi szakkör |
| Rendszeressége | Havi 1 alkalommal, 24 alkalom |
| Időtartama (alkalmanként) | 2 óra |
| Résztvevői létszám | 9 fő |
A kerékpár szakkörre a városban és a környező településeken is jelentős igény merült fel, hiszen ez az egyik legolcsóbb közlekedési eszköz és elegendő kerékpárút áll rendelkezésre, amelyek segítik a munkába járást és a szabadidő hasznos eltöltését is. A szakkörön a résztvevők megismerkednek a kerékpárok felépítésével, javításával, a közúti közlekedési szabályokkal. A kerékpár túrák alkalmával számot is adnak a tagok a szerzett ismeretekről. Csordás József alezredes segít a közlekedési szabályokban eligazodni. Mindez rendkívüli segítség lehet a halmozottan hátrányos helyzetű vidéki lakosok számára, akik személygépkocsival nem rendelkeznek, ráadásul lakókörnyezetükben a közösségi közlekedéshez megfelelő infrastruktúra nem adott.
A cél tehát a biztonságos közúti közlekedés igényének megalapozása, mit későbbi munkába járási eszköz (de mint általános életviteli segítőeszköz) használatának elsajátítása. (gyalogos, kerékpáros közlekedés, a helyi sajátosságokat figyelembe véve.)
A tevékenység sikeres megvalósításával elérni kívánt eredmények:
- A helyes viselkedési, magatartási szokások gyakorlása
- Pozitív társas viszony kialakítása, formálása, csapattudat erősítése
- Szociális készségek fejlesztése: önuralom, előzékenység, együttműködés, kivárás
- Elméleti és gyakorlati tapasztalatszerzés a tevékenység során
- Szem-kéz koordináció fejlesztése
- Téri érzékelés-észlelés fejlesztése
- Értelmi képesség fejlesztése
- Tapasztalati következtetések levonása
- Ok- okozati összefüggések felismerése
- Rövid távú memória fejlesztése
- Közös tapasztalatszerzés
- Munkahelyteremtés során a munkavégzéshez szükséges alapvető eszközrendszer elsajátítása
| Program neve | Helytörténeti és helyismereti szakkör |
| Jellege | Havi szakkör |
| Rendszeressége | Havi 1 alkalommal, 24 alkalom |
| Időtartama (alkalmanként) | 2 óra |
| Résztvevői létszám | 6 fő |
A társadalom tagjainak a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyét többféle mutató együttese határozza meg. Ilyen például a gazdasági helyzet, a hatalom, az iskolázottság, a lakóhely. Ezek a tényezők olyan sajátos, és kölcsönösen egymásra ható rendszert alkotnak, ami az életmódban, mint szociológiai jellemzőben nyilvánul meg. Az életmód olyan komplex jellemző, ami jól látható jegyei miatt a társadalmi megbecsültség alapja.
A társadalomban elfoglalt pozíció sokféle módon van hatással az életesélyekre. Nagy valószínűséggel meghatározza a jövedelmi korlátokat, az iskolai végzettséget, a személyes kapcsolatokat, sőt áttételesen még az egészségre és a várható élettartamra is kihat. Ahhoz, hogy az egyén a társadalom aktív részévé váljon, hogy tudja, hogyan él, környezetismeretre, honismeretre és helyismeretre van szüksége.
A társadalmi elit életmódja jelentősen különbözik a szegények életmódjától, és a hátrányos helyzetben lévő csoportok és egyének esetében a változásra, változtatásra való esély is alacsony, illetve másfajta tudatos egyéni és társadalmi odafigyelés nélkül korlátozott. Ezért a szakkörön megpróbáljuk a helyi társadalom képét az országos képpel összevetve átfogó perspektívát nyújtani, hogy a résztvevők képesek legyen különbséget tenni a társadalmi rétegek, státuszok között, annak érdekében, hogy legyen mintájuk és céljuk a felemelkedésre.
Helyismeret: elsősorban a településre vonatkozó információkat, dokumentumokat, valamint ezek felkutatását, rendszerezését, feldolgozását, közreadását takarja.
Helytörténet: egyrészt jelöli a helység történelmi, társadalmi fejlődésének folyamatát, a múltra vonatkozó forrásinformációkat, adatokat, másrészt történelemtudományi tevékenységre utal, amelynek során a kutató a hely történelmének múltját tanulmányozza, a történelem helyi eseményeit a forrásanyagok alapján feltárja.
A szakkörön mindkettő jelen lesz: a résztvevők megismerik Kiskunfélegyháza és saját településük kialakulásának és nevezetes épületeinek történetét. Felelevenítik, új ismeretekkel bővítik tudásukat a város híres szülötteiről és munkásságukról, Petőfi Sándor, Móra Ferenc, Holló László, Mezősi Károly kapcsán. Mindezeket az ismereteket önálló gyűjtőmunka, páros munka, prezentációk készítése során sajátítják el, amely munkák csoportos tanulási formák, tehát a közösségi párbeszédet és a társadalmi integrációt is tanulják közben. Ezekkel a módszerekkel fejlődik a szövegértési, szövegalkotási, tanulási kompetencia. Az önálló kutatás során a kommunikációs és együttműködési képesség, empátia kiemelkedő jelentőséget kapnak. A prezentációk bemutatásával gyarapodik a szókincs, előadó képesség, és jelentős értékmegőrzésre is sor kerül. Mészáros Márta múzeumigazgató, Kállainé Vereb Mária könyvtárigazgató és Juhász István nyugalmazott irodalom tanár biztosítják a szakmai színvonalat.
KLUBFOGLALKOZÁS
legalább 10 fő, heti 1 alkalommal legalább 2 óra
| Program neve | Számítástechnika és internet klub |
| Jellege | Klubfoglalkozás |
| Rendszeressége | összesen 80 alkalom |
| Időtartama (alkalmanként) | 2 óra |
| Résztvevői létszám | 12 fő |
Ma már szinte elképzelhetetlen az életünk a számítógép és az internet használata nélkül, mi több, ez a két fogalom elválaszthatatlanul összenőtt. Az informatika és a világháló ismerete, felhasználói szintű kezelése nélkül ma jószerivel lehetetlen bármelyik szakmában elhelyezkedni, de mindennapi életünket is jelentősen megnehezíti, amennyiben kizárjuk a modern eszközök használatát, s ezzel a gyors információszerzést, tudásgyűjtést és közösségi érintkezést. Utóbbiból adódik, hogy az internet a társadalmi integráció egyre inkább kikerülhetetlen eszköze. A szakkör az egész életen át tartó tanulás érdekében a digitalizált, tanulást segítő tartalmak felhasználási módjainak megismertetésére irányul. A résztvevők elsajátíthatják a Windows operációs rendszer kezelését, a mindennapos felhasználói szinthez szükséges legfontosabb szolgáltatások használatát, valamint megszerezheti az Operációs rendszerek ECDL moduljának ismereteit. A szakkört mindazoknak ajánljuk, akik teljesen kezdők a számítástechnikában, vagy szeretnének valamilyen haladó informatikai ismeretet elsajátítani, de nincs meg hozzá a kellő előismeretük. Különösen amiatt, mert szakember segít eligazodni a kezdők számára nagyon összetett, a net szempontjából veszélyekkel teli világban. A szakmai információk és tudásátadás mellett megismertetik az internet előnyeit, hátrányait is, a fiatalokra való káros hatását, és a szülők felelősségére is felhívja a figyelmet. A két szakértő: Kemény Csaba számítástechnikai pedagógus és Domján Mihály pszichológus.
| Program neve | Öko-klub |
| Jellege | Klubfoglalkozás |
| Rendszeressége | összesen 80 alkalom |
| Időtartama (alkalmanként) | 2 óra |
| Résztvevői létszám | 10 fő |
A klub keretében a résztvevők betekintést kapnak a Földre, mint „Zöldbolygóra”, s az emberiség által rázúdított veszélyek hatásaira, illetve hasznos tanácsokat kapnak a környezetünk tudatos megóvására vonatkozóan. A tudatosan kialakítható környezet, s a mindennapokat meghatározó, mind a munkára, mind a test-lelki egyensúlyra hatással lévő ökológiai gondolkodásmód kialakítása a cél, amelynek része a szemléletformálás, a globális aspektus kialakítása. A témák között a talaj, a víz, a levegőszennyezés, a hulladékgazdálkodás éppúgy jelen van, mint a nem tudatos életmód veszélyeinek, hátrányainak megismerése. A klub résztvevői megismerkednek a tudatos vásárlás fontosságával, megtanulják alkalmazni a saját életükben. Felhívjuk figyelmüket a biogazdálkodás jelentőségére, elsajátítására, és segítséget nyújtunk a megismert módszerek alkalmazására egy biokert kialakításával. Látogatást teszünk Petheő Géza kertészmérnök egy hektáros gazdaságában, valamint a kiskunfélegyházi szennyvíztisztító telepen.
MŰHELYFOGLALKOZÁS
legalább 10 fő, havi 1 alkalommal legalább 4 óra
| Program neve | Önismeret, pozitív jövőkép fejlesztése |
| Jellege | Érzékenyítő tréning, csoportos tanulási forma |
| Rendszeressége | Havi 1 alkalommal, 24 alkalom |
| Időtartama (alkalmanként) | 4 óra |
| Résztvevői létszám | 15 fő |
A műhelyfoglalkozás célja a csoportkohézió erősítése, a tolerancianövelés, az együttműködési készség fejlesztése. A hangsúly az önkifejezésre, énképre, önvizsgálatra helyeződik. A résztvevők megtanulják szabadon, nyíltan kommunikálni saját és mások iránt érzett érzelmeiket, különböző helyzetekben megfogalmazott gondolataikat. Kompetenssé válnak az érzelmek felismerésében és adekvát kifejezésében. Hatékony agressziókezelési módokat sajátítanak el, tudatosítják saját céljaikat, motivációs rendszerüket. Az érzelmi-motivációs-akarati szféra megismerésével kialakul az érzelmileg stabilabb, önvizsgálatra és önfegyelemre képes személyiség, amely a munka világában is hatékonyabban állhatja meg a helyét.
A műhelymunka a drámapedagógia módszertanára épít. A foglalkozások módszertani középpontjában a cselekvésen, ezen belül is elsősorban a dramatikus cselekvésen keresztül megvalósuló tanulás áll, ahol a dráma olyan csoportos játéktevékenység, amelynek során a résztvevők képzeletbeli (fiktív) világot építenek fel, majd ebbe a képzeletbeli világba szereplőként vonódnak be. A fiktív világon belül ugyanakkor valós problémákkal találkoznak, építve a meghatározott és kiválasztott témakörökre, és ezekből a találkozásokból valós tudásra és tapasztalatra tesznek szert. Jellemző tevékenységtípusai között alkalmazzuk a szabályjátékokat, a dramatikus játékot és a tanítási drámát is. A módszerek eredményességének előmozdítását szolgálja a szakértői játék, a szerep gördítése, és a megbízatás modell is.
A résztvevők a műhelyfoglalkozások során a lehető legoptimálisabb szinten kiaknázzák saját tehetségüket, a műhelymunka végére megismerik az énkép személyiségbeli összetevőit. Várható eredmény a személyiségvonások és belső tulajdonságok felvállalása, közvetítése, a külső és belső tulajdonságok felismerése a másikban, a társismeret és a tolerancia fejlődése, a hatékony önkifejezés, a társas kommunikáció és az egyéni képességek felismerése, aktív használata.
ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSSOROZAT
legalább 25 fő, havi 2 alkalommal, 1 óra
| Program neve | Szociális kompetenciák fejlesztése |
| Jellege | Előadássorozat |
| Rendszeressége | Havi 2 alkalommal, 48 alkalom |
| Időtartama (alkalmanként) | 3 óra |
| Résztvevői létszám | 25 fő |
Az inaktív, munka világán kívül került, hátrányos helyzetű, olykor ezen túlmenően is speciális igényű célcsoport számára elengedhetetlenül fontos a szociális képességek meghatározása, a fejlesztésüket elősegítő módszerek alkalmazása, mivel nagyon sokan küzdenek közülük szociális és viselkedési problémákkal.
Gyakran fordulnak elő kötődési nehézségek, hiányoznak az elemi érzelmi odafordulások a másik emberhez, nem ismertek az együttműködés formái, nem alakult ki a tolerancia, az empátia. Kevés olyan program van, amelyben a szociális készségek, képességek fejlesztése valamely más program szerves részeként működne. Ezért olyan programot szükséges használni, amely nemcsak a már meglévő interperszonális problémák csökkentésére, hanem azok megelőzésére is irányul. A hangsúlyt a kommunikációs, a döntési, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó és a kritikai gondolkodás képességeinek a fejlesztésére helyezzük. Kiemelt fejlesztési feladatként jelenik meg az énkép és az önismeret fejlesztése, a megfelelő személyes környezet kialakítása, a hon- és népismeret, a nemzeti kultúra megismerése, az európai azonosságtudat kialakítása, az egyetemes kultúrával való megismerkedés, a környezettudatosságra nevelés, az információs és kommunikációs kultúra megismerése és alkalmazása. Az előadások egymásra épülő tematikát képviselnek, és jelentős gyakorlati ismeretanyagra, tapasztalati élményre építenek.
A tanulásmódszertan és kommunikáció tengelyen az egyén külső, belső értékeinek összegyűjtése, intellektuális képességek, kreativitás, művészi képességek, interperszonális készségek megismerése történik meg. Az alábbi kérdésekre kapják meg a választ a résztvevők, minták alapján, de saját erejükből:
Miben vagyok profi? Miben vagyunk profik? (Azon külső és belső értékek összegyűjtése, amelyben az egyén, illetve amelyben a csoport hatékonynak, kompetensnek érzi magát.) Intellektuális és megismerési képességek, figyelem, emlékezet, problémamegoldás, nyelvi képességek, forma- és térészlelés vizsgálata.
Kreativitás; kreativitás vizsgálata és a kreativitás összetevőinek, jellemzőinek megbeszélése, a nyelvi kreativitást fejlesztő gyakorlatok, a gyakorlati kreativitás fejlesztése, csoportos kreativitásfejlesztés, kreativitás és tehetség (híres alkotók, tudósok életének bemutatása, megbeszélése).
Miért szép? Esztétikai, művészi képességek és érzékenység felmérése, esztétikai élményfejlesztés. Kulcsfogalmak: külső, belső értékek, intellektuális képesség, kreativitás, művészi képesség, interperszonalitás.
A személyiségprofil megalkotási képességének fejlesztésénél különböző személyiségjegyeket vizsgáló tesztek kitöltése, egyéni értékelése, megbeszélése, az interperszonális készségek felmérése és segítése révén.
A társismeret mások megismeréséről szól, amelynek része az odafigyelés másokra, az empátia növelése, mások visszajelzésének értékelése.
Az ismeretterjesztő előadások célja az egyéni képességek felismerésének gyakorlása, egy adott közösségben más emberek affinitásaihoz való viszonyulás, a mikrokörnyezetre és a világra való nagyobb rálátás és átfogóbb kép kialakítási képességének megteremtése, a mindennapi életben a sikerkeresés, kudarctűrés, teljesítmény, hatalom, tanulás iránti attitűd fejlesztése.
TANFOLYAM
legalább 10 fő, havi 1 alkalommal, 4 óra
| Program neve | Szövegértést segítő tanfolyam |
| Jellege | Tanfolyami foglalkozás |
| Rendszeressége | Havi 2 alkalommal |
| Időtartama (alkalmanként) | 4 óra |
| Résztvevői létszám | 14 fő |
A ma iskolájának egyik kiemelt feladata, hogy felkészítse tanulóit az élethosszig tartó tanulásra. A munkaerőpiac igényei jelentősen átalakították a tudásról alkotott felfogásunkat: az ismeretek mellett a képességek, készségek, kompetenciák megléte egyre fontosabbá vált és ez a folyamat napjainkban is tovább erősödik. Az iskolai oktatás eredményességének folyamatos csökkenése tette elodázhatatlanná az oktatásból kikerülő fiatal felnőttek olvasási és értelmezési hatékonyságának növelését. Fontos, hogy olyan módszerekkel fejlesszük az értő olvasást, a szövegértést, amelyek segítik az alapkompetenciák fejlesztését.
Az országos kompetenciamérések eredményei is arra utalnak, hogy a közoktatásból frissen kikerülő tanulók szövegértési kompetenciái fejlesztése terén még sok a tennivaló. Itt azt tudjuk pótolni, amit az iskola elmulasztott, ugyanis a szövegértési kompetencia hatékony fejlesztése csak aktív tevékenység közben fejlődik. A képzés során a résztvevők változatos munkaformákkal, újszerű, interaktív technikák megismerésével, kipróbálásával sajátítják el az értő olvasást.
A tanfolyam befejezése után a hallgatóknak be kell adniuk egy írásban kidolgozott, 8-10 feladatból álló, szövegértést, szövegalkotást fejlesztő feladatsort kitöltve, amelyből mérhetővé válik a szövegértési kompetencia hatásfoka.
MŰVÉSZETI CSOPORT, ALKOTÓCSOPORT
legalább 10 fő, havi 3 alkalommal, 2 óra
| Program neve | Tűzzománc alkotócsoport |
| Jellege | Csoportos tanulási forma |
| Rendszeressége | Havi 4 alkalommal, 80 alkalom |
| Időtartama (alkalmanként) | 2 óra |
| Résztvevői létszám | 10 fő |
A csoport tagjainak lehetőségük lesz a festő, huzal, sodrony, rekeszzománc technikákkal megismerkedni és ötvös technikákkal ékszerek készítésére. Ezeknek a technikáknak a megismerése során fejlődik a kreatív képesség, kézügyesség, színérzék. A tevékenység kiválóan alkalmas az önálló tervezőképesség kialakítására, fejlesztésére. Feketéné Pap Éva vezetésével a csoporttagok kiállítást és vásárt is rendeznek az készült tárgyakból.
Miből áll a tematika, mi a cél? A népművészeti motívumoktól kezdve egészen a kész művekig ismerkednek az alkotócsoport résztvevői a tűzzománc művészetével, amely közben fejlesztik vizuális, kreatív képességeiket és kézügyességüket.
FOGLALKOZÁSSOROZAT
legalább 10 fő, havi 2 alkalommal, 2 óra
| Program neve | Érdekképviselet és társadalmi felelősségvállalás, közösségi orientáció |
| Jellege | Csoportos tanulási forma |
| Rendszeressége | Havi 2 alkalommal, 48 alkalom |
| Időtartama (alkalmanként) | 2 óra |
| Résztvevői létszám | 14 fő |
A foglalkozássorozat legfontosabb célja, hogy a résztvevők megismerhessék egymás képességeit, készségeit, amely a csoportalakulás folyamán megkönnyíti és gördülékennyé teszi a közösségi szellem és közös alkotásvágy kialakulását. Önmaguk, közösségük és a társadalom számára is megfelelő értékrendet és célhierarchiát alakítanak ki. Megismerik és tudatosítják azon devianciákat, amelyek a hasonló társadalmi szinten élő társaikat, így saját magukat, családjukat is veszélyeztetik, és hatékony elkerülési módokat alakítanak ki ezekkel szemben. Mindebben szakértők lesznek a segítségünkre.
Tematika:
- Lehetőség biztosítása a résztvevők öntevékenységének, önérvényesítő képességének kibontakoztatásához
- Társadalmi normáknak megfelelő magatartási és viselkedési szokások kialakítása, megerősítése
- A reális önismeret és életszemlélet kialakítása
- A szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel történő kompenzálása, az elmaradt készségek fejlesztése, a másodlagos problémák kezelése, a gyakorlati készségek speciális módszerek segítségével való tanítása
- A nevelés – oktatás céljainak hierarchikus rendben való elhelyezése aszerint, hogy mennyire szükségesek a szociális adaptációk kialakításához
- Eligazodás a jogok és a kötelességek gyakorlásában, képesség a közös és egyéni ügyek felelős intézésére
- A munkavállalást megalapozó kompetenciák (rugalmasság, kreativitás, kezdeti önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, digitális írástudás) fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás alkalmassága
- Magatartásminták, viselkedéskultúra: a résztvevők alkalmazkodó képességének növelése a helyzetekhez, feladatokhoz, személyekhez, a körülményekhez illő viselkedésmódok felismerése és alkalmazása
- Olyan életszerű tapasztalatok szerzése, melyek a családi munkamegosztásban, vagy a szociális foglalkoztatókban, védett munkahelyeken képessé teszik a résztvevőket az egyszerű, irányított munkavégzésre, a mindennapi helyzetekben alkalmazható praktikus ismeretekre
- Az egyének szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében
- A zavaró vagy veszélyes viselkedésformák megelőzése és kezelése
- A jól működő képességekre építve saját adottságok megismerése
- Az önbecsülés erősítése, az énkép és önértékelés kialakítása
- Aktív részvétel a közösségek életében, kötődés a társakhoz, a környezethez, ebben ok-okozati összefüggések feltárása
KOMPETENCIA FEJLESZTŐ SZAK/ALKOTÓ TÁBOR
legalább 20 fő, 5 nap, min. 4 óra foglalkozás/nap
| Program neve | Bentlakásos kompetenciafejlesztő alkotótábor |
| Jellege | Bentlakásos tábor |
| Rendszeressége | 1 alkalommal, 4 éjszaka, 5 nap |
| Időtartama (alkalmanként) | 4 óra/nap |
| Résztvevői létszám | 20 fő |
Az alkotótábor célja: A különböző kézműves technikák elméleti és gyakorlati megismerése, a speciális eszközök és anyagok használatának elsajátítása. A tervezés, az önálló alkotás iránti vágy felkeltése, az ehhez szükséges ismeretek, jártasságok, készségek kialakítása.
Programunk az egyéni adottságokra alapozva cselekvésközpontú szemléleten alapszik. A tevékenységek közben szerzett jártasság a képességek fejlődését eredményezi. A fejlődés ütemét elsősorban az adottságok és a motiváció határozzák meg.
Fejlesztési területek: kreativitás, akarati tulajdonságok, intellektuális képességek, esztétikai érzék, önismeret, érzelmi és értelmi intelligencia.
A fejlesztendő készségek: Szín, forma és térérzékelés, tervező és alkotó képesség, koncentráció, kitartás.
Alkalmazott módszerek:
Frontális munka: interaktív szemléltetéssel néprajzi ismeretek átadása, minták ábrájának értelmezése.
Team munka: Személyes tapasztalat biztosításával anyag- és eszközismeret, számítógépes tervezés (amelyik technikánál lehetséges)
Egyéni munka: önálló tervezési feladatok, az ékszerek kivitelezése az egymástól tanulás lehetőségével.
Értékelés: önértékelés, dicséret, ösztönzés, egyéni segítségnyújtás.
Az alkotótábor elősegíti a népi kultúra ápolását, a népi kismesterségnek számító ékszerkészítés hagyományainak megőrzését és továbbadását. A kézműves alkotótevékenység tehetségsegítő vonatkozásai régóta közismertek, hiszen több készséget is fejleszt egyszerre: Kitartás/türelem, kreativitás, koncentráció, egyéni kifejezésmód, kéz/ujjak finom mozgásai, a két kéz koordinációja, logikus gondolkodás, térbeli látás
Rövid távú eredmények:
– Fejlődik az analizáló-szintetizáló képesség (alkalmazott technika felismerése konkrét tárgyakon)
– Megalapozott elméleti tudás fejlődése.
– Önértékelés, önellenőrzés fejlődése a team munka kapcsán
Tervezett tárgyiasult alkotások:
– elkészült “vizsgamunkák”
– Mintarajzok, tematikus mintagyűjtemények
– Zárókiállítás a tábor során készült alkotásokból
| Program neve | Bentlakásos kompetenciafejlesztő szaktábor |
| Jellege | Bentlakásos tábor |
| Rendszeressége | 1 alkalommal, 4 éjszaka, 5 nap |
| Résztvevői létszám | 20 fő |
A táborban a testi és az értelmi kompetencia mellett az érzelmi és akarati (motivációs) szférát térképezhetik fel az 50 év feletti aktív életet élő nők és férfiak, szakemberek koordinálásával.
A tábor alapcéljai:
– Az egyéni célrendszer feltérképezése, vágyott és elutasított tulajdonságok, a személyiség mélyebb motívumai, egyéni és közösségi értékrend összehangolása, a puszta megismerés, önismeret mellett nagy hangsúlyt kap a fejlesztés mind az érzelmek felismerésében és kifejezésében, mind a különböző érzelmi állapotok (agresszió, pro-szociális érzelmek) átélésében, analizálásában, kezelésében.
– Külön fókuszál a tábor tematikája az egyéni és a közösségi motívumok, célrendszer és értékrend megismerésére és optimális irányba terelésére.
A témakörhöz és a korosztályi sajátosságokhoz illeszkedő társadalmi problémákkal (szenvedélybetegségek, szexualitás hiánya, agresszió- és konfliktuskezelés) meghívott előadók, illetve szakértők foglalkoznak, ismeretterjesztő-tájékoztató-figyelemfelkeltő beszélgetések és illusztrációk, drámapedagógiai foglalkozások révén.
A konfliktuskezelés terén a résztvevők megtapasztalják saját viselkedésüket és válaszaikat agresszív vagy agresszivitást kiváltó (frusztráló) helyzetekben, valamint új, hatékony magatartási módokat sajátíthatnak el. Az érzelmek, indulatok tudatosítása és az önismeret mellett az agressziókezelés hatékonyságának növelése, facilitálása a gyakorlatok célja. Az altruizmus, az önfeláldozás, a támogatás és a segítségnyújtás szerepét prezentálják a szakemberek az egyén életében és a társadalomban egyaránt.
A szenvedélybetegségek körében a testi és lelki egészségre káros szenvedélyek: dohányzás, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, játékszenvedély, internetfüggőség körét tematizálják, miközben megtörténik a sikerkeresés-kudarctűrés, teljesítmény, hatalom, tanulás iránti attitűd vizsgálata.
A tábor 5 napos, 4 éjszakás, a délelőtti 4 órás módszertani tréningek mellett délutánonként mentálhigiénés programok, sport, szabadidős programok, este tematikus filmvetítés, moderált beszélgetések, koncertek és táncházak váltják egymást. A résztvevők napi háromszori étkezést kapnak.